Kimaradt jelenetek #2 - Jev látogatása

Sziasztooook! Kicsit késve vasárnap, de itt van egy kis kimaradt jelenet. Azért nem részt hoztam, mert még dolgozni akarok rajtuk egy kicsit. El vagyok maradva velük, mert újabban nem is volt kedvem, se időm úgy komolyabban foglalkozni, átnézni és megírni a részeket. Szóval még a héten szeretnék erre ráhangolódni amíg van szünetem, utána pedig hát lesz ami lesz a félévi vizsgáim miatt.
Remélem, hogy a szünet elteltével vissza tudok állni a kerékvágásba, mert hát kicsit elkanászosodtam decemberben. :D
Szóval addig is remélem ez a rövidke kis rész tetszeni fog nektek! És utólag is kellemes ünnepeket mindenkinek! :) <3

A 83. részben Carter takarítani kezdi a Sprite-ot a szőnyegből, míg Conor lement a földszintre ez történt.

Conor:

Lementem földszintre. Hagynom kellett most Cartert, legalábbis ő most ezt akarta. Tudom, hogy magában is próbálja eltemetni, de fájt neki hogy most Jevvel így állnak. Eltudom mondani, hogy köcsögség volt így szakítani vele, hogy ő nem is tudott róla. Hisz én is voltam már ilyen köcsög valakivel.

Kiszedtem a pizza adagomat egy tányérra és betettem a mikróba. Odasétáltam a kanapéhoz és alvó állapotra tettem a gépem. Viszont a szemem sarkából megpillantottam valamit. Valaki állt az utcán és a házat nézte. Az ablakhoz sétáltam és óvatosan kinéztem. Jev Townsond állt pár méterre a ház előtt és a bejárati ajtónkat mustrálta. Abba az agyon hordott pulóverében volt.

Vett egy mély levegőt és odasétált az ajtó elé. Csengetni akart, de az ujja csak körözött a csengő felett. Visszahúzta a kezét, de újra a csengőhöz emelte, de nem nyomta meg.

Halkan kinyitottam az ablakot és kikönyököltem rajta.

- Segíthetek? – kérdeztem, mire ijedtében akkorát ugrott, hogy azt hittem átbucskázik a bokrokon.

- Te mit keresel ott? – végre nem magázott.

- Ezt én is kérdezhetném tőled. – támasztottam meg az állam. – Végül is ez az én házam.

- Ha nem mondod rá nem jövök. – húzta fel az orrát.

- Ha Cartert keresnéd, nincs itthon. – lepillantott a földre, próbálva leplezni, mintha ez annyira érdekelné.

- Láttam, ahogy besétált a házba. Egy busszal jöttünk. – válaszolta halkan.

- Eljött érte valami fiú. – próbáltam megforgatni benne a kést. Hatott is. Elkerekedett a szeme. – Azt mondta este jön. – elmosolyodott.

- Milyen vicces, hogy a közelembe nem engedted volna, de másnak lepasszolod, mint egy labdát. – nézett fel rám villámokat szóró szemekkel és negédes mosollyal. – Csak nem vöröske csatlakozik hozzád ma délutánra? – áucs. – Vagy esetleg Scottnak a nővére, hogy is hívják? Kate? – állához emelte a kezét. – Vagy valamilyen teljesen másik nőt találtál magadnak?

- Mondanám, hogy touché, de nem tudsz semmi olyat felhozni amivel rosszul érezném magam. – mosolyodtam el én is.

- Ally. – oké talán mégis tud. De neki erről nem kell tudnia. – Ha jól láttam a múltkor még lócitromhoz hasonlított.

- Szemed akár a sasé Jev. – ráztam meg a fejem. – Vicces a húgom, pont ma nevezett téged ugyanennek. – nevetgéltem. Összehúzta kék szemeit.

- Ugye tudod, hogy Allynek barátja van? – vonta fel a szemöldökét.

- És? – ráncoltam a homlokom. – Mi köze van ennek hozzám?

- Hogy nem lehet a tiéd.

- És ki mondta hogy én erre hajtok? – nevettem. Vérszerinti rokona Allynek nem kétség. Ha ők állnak rossz helyzetben mindig próbálják a másikat rosszabba hozni. – Bár nem mintha nem jártam volna ugyanott, ahol Ally balekja van most.

- Fúj.

- Egyéni szocprobléma. – vontam vállat. – Viszont ha semmi dolgod nálunk, akkor haza is mehetsz. Anyukád biztos vár már.

- Chh! – ciccegett. Hátat fordított és lesétált a verandánkról.

- Emlékszel még arra, amit mondtam? – kérdeztem a háttal álló Jevtől. – Ha megbántod Cartert, nem én foglak agyon verni. Hanem ő. – feleltem. – És ha Eugene, vagy Hayley meg tudja hogy egyáltalán jártatok, ők pedig még egyszer elvernek téged.

- Kösz a tippet! – dugta be a fülébe a fülhallgatóját.

85. rész - Hasonmás halottak és Ally kedvessége

Tudom tudom meg se szólaljak... Nincs semmi mentségem hogy miért késett ennyit a rész. Igazából csak 1 hetet akartam kihagyni, amiből... hát ennyi lett. Tényleg nagyon sajnálom és ne haragudjatok rám. Azért is bocsánat ha helyesírási hibák vannak benne, mert nem volt túl sok időm átnézni.
Még egyszer bocsi :/ - Kukorka

Carter:

- Tűnjünk innen! – kapart fel a földről Jev. – Most! – lökött rajtam egyet, ami meg adta a kezdő lökést. Egész idő alatt a mobilom akartam kihalászni a zsebemeből. És ahogy kiértünk Jev is így tett. Távolabb léptem tőle, elég távol.

- Conor… - csuklott el a hangom. Legszívesebben bőgni lett volna kedvem. – Gyere ide! – szipogtam. – Hayleyék… - akadt megint a szó a torkomon. – Kérlek!

Alig bírtam ezeket a szavakat kimondani. Conor még mondhatott valamit a telefonba, de nem hallottam semmit. Hirtelen már a földön ültem és a térdemet öleltem magamhoz. A szemem szorosan lehunytam, de csak az a kép jelent meg az arcom előtt. Amilyen cafatokban hevertek kilógatva, mint a szárított ruha, és azokat a pentagrammák és démoni jelek a testükbe vésve.

84. rész - Szerelem, romantika a naplementében és a 4 halott

Sziasztook! Bocsánatot kérek amiért nem tegnap jött a rész. Csak hát nekem mindig minden össze jön és amikor már azt hihetem nyugi van, bumm valami tönkre teszi ezt az álmom. De ma ebben a maradék percemben gondoltam gyorsan feljövök. Nagyon nem volt időm ellenőrizni, de remélem nincs sok hiba benne. :D És a másik dolog, hogy akarok majd egy Senki emlékei 3. részt. Kíváncsi vagyok, hogy érdekelne-e titeket és, hogy kinek a szemszögéből olvasnátok valamit (higgyétek van ötletem). Várom a javaslatokat és, hogy egyáltalán érdekel-e titeket, vagy inkább csak fogjam be és hozzam a részeket, hogy haladjunk a sztorival? :D Na nem fosom a szót, hagylak titeket olvasni. :*

Carter:

Egész éjjel forgolódtam éjszaka így úgy néztem ki megint mint egy zombi. Viszont a belső lány bennem valamilyen oknál fogva felébredt. Felhívtam Emmát, hogy hogyan kell korrektort használni, miután elmagyarázta nekem, onnantól kezdve a szemceruza és a szempillaspirál még ment.

A hajamat felfogtam lófarokba és a fufrumat (ami már a nyakam közepéig ért már) is hátratűztem.

Conor elvitt a suliba, ahol igyekeztem figyelmem kívül hagyni a még mindig szemmel gyilkolási versenyt. Azt hittem ez a nap is olyan lesz, mint a tegnapi de tévedtem.

83. rész - Cipriano Visit

Sziasztook! Nos nem éppen éltem túl azokat az említett tz-ket. De jó pont hogy a kémiát tudtam. De most készülhetek az angolomra, infómra, föcire, irodalomra és persze verset is kell tanulnom, nyelvvizsgára tanulni (mert 1 nem elég nekem :P). Úgy hogy jól összejött nekem a hét. Megint... És ha lett volna időm, akkor megint tudtam volna előre dolgozni, de sajna ez jövőhétre marad már.

Carter:

A hétvége nyugisan telt. Conor nem hozta fel, amit elmondtam neki. Én pedig hallgattam arról, amit ő osztott meg velem. Viszont ennek ellenére minden normális volt. Túl normális.

Úgy ücsörögtem otthon, mint bármelyik másik tini. És kivételesen Conor is szünetet tartott a nagy munkájában. Elmentünk együtt enni, amikor mindketten lusták voltunk még a kisujjunkat is megmozdítani.

Jev nem hívott és nem is üzent. Próbáltam kiguglizni, hogy ez mit jelenthet mert nem értek én a fiúkhoz. Eléggé bonyolultak. Gondoltam felhívom Eugene-t de rájöttem, hogy ő se tudna többel szolgálni, mint a Gyakorikérdések, vagy a Google. És így is elég gondja lehetett a hisztiző Hayleyvel aki nem akar újravizsgázni. Komolyan hogy bukhat meg valaki a védelmező vizsgán? Csak annyit kell tennie, amit előző 16 évében tett: Harcolni! Még a teszt kérdés sem olyan nehéz. „Miből készült a védelmező ruha?;Kábé mikortól létezünk?;Híres emberek a történelem során, akik védelmezők voltak?;Miért 12 tanácstagunk van?” A világ legkönnyebb kérdései, amire egy 5 éves is tudja a választ. De nem Hayleynek pont a teszten kell elbuknia mert nem tudja elolvasni a címkét a védelmező ruhájában és a Bibliát legalább egyszer. Á mindegy is!

82. rész - Az őrült Townsond és vallomások

Sziasztoook!
Most sikerült egy kis szünetet vennem a tanulásból. Phuh, hosszú egy hét volt az biztos. És a következő is az lesz. De ha szerencsém van és túl élem tz-ket akkor szombaton kábé ugyanekkor fent lesz a következő rész. Ha nem akkor egy kimaradt jelenettel kárpótollak titeket, majd valamikor utána.
Elmesélem az új élményemet. Úgy írok most már bármit is, hogy angolul pörög a fejemben, magyarul írom le, de franciául mondom ki... Oké ez a világ leghülyébb megfogalmazása, de lassan annyi szó kavarog a fejemben, hogy elfelejtem az anyanyelvem. Mondjuk ha védelmező lennék nem tudom hogyan tanultam volna meg 20 nyelven. Naaa mindeegy! Remélem tetszeni fog ez a rész is, és kellemes hétvégét és dogák nélküli hetet >.<. 


Ally:

- Jézusom Ally jól vagy?! – sietett mellém Conor, de én akkorra már felpattantam és úgy csináltam, mintha semmi se történt volna.

- Persze, persze! – legyintettem hátat fordítani neki. Nem szerettem volna, ha látja a csalódott arcomat. Legalábbis igyekeztem a legkevésbé csalódott arcomat felvenni. – Vadászat, hm? – gondolkoztam a hűtőben kutakodva az összetevők után. – Mire vadászunk?

- Pontoson nem tudom, de sok furcsaságot jelentettek a városból. Gondoltam utána járhatnánk!

- Azt mondod, nem lesznek őrzők a közelben? – hajoltam bele lassan a fél hűtőbe.

- Igen. – válaszolta.

81. rész - "Eljönnél velem vadászni Nevadába?"

Sziazstok! Bocsi, hogy tegnap nem tettem ki a részt, csak készültem Halloweenezni :) És hát éjfélkor nem volt kedve senkinek kitenni a részt. (Amúgy én voltam a Joker, ha érdekel valakit ^-^) Úgy hogy késve de itt a 81. rész, remélem tetszeni fog nektek, mert nekem ezek lesznek a kedvenc részeim én már látom előre. :D

Ally:

Kelley és Clare biztosan nagyon élvezték ahogy Jevvel kereken 3 órán át veszekedtünk, dobálóztunk. Kelley elment és azonnal beújított egy csomag füldugót, az anyjának pedig egy doboz nyugtatót. Jevnek és nekem pedig majdnem elment a hangunk. És én még azt hittem Jasonnel vicces különböző nyelveken káromkodni. Tévedtem, Jev szájából a francia és a lengyel káromkodások sokkal viccesebbek mint gondoltam. Aztán a minimál japán tudásával elküldött még párszor a picsába. A két szőke pedig hang nélkül hallgatta és popcornt zabáltak.

A három óra elteltével nem maradt se levegőnk, se energiánk se pedig hangunk veszekedni.

- Utállak! – ezzel a kijelentéssel elváltak útjaink arra a napra és mindketten a szobánkban fújtattunk.

Kimaradt jelenetek #1 - Ally és Conor Halloween-i veszekedése

Sziasztoook! Gondoltam megleplek benneteket így a hét közepén az első kimaradt jelentek résszel!  ^-^ Erre gondoltam, hisz éppen ez aktuális de van még rengeteg ötletem és amúgy is lesz egy baromi hosszú, ami röviden csak 3 napot dolgozz fel de lett vagy 50 oldal és nem viccelek.
71 és a 72. rész közötti rész Ally szemszögéből.

Ally:

Amikor bepakoltam és lehajtottam a csomagtartót Conor termett ott.

- Basszus! – kaptam a szívemhez ijedtemben. Elmosolyodott. Ezt komolyan mondom sportból csinálja, hogy direkt a frászt hozza rám.

- Csak meg akartam köszönni, hogy eljöttél! – mondtam. – Szóval köszönöm! És a tegnapit is.

- Milyen tegnapit? – ráncoltam a homlokom.

80. rész - Ma mindenki csak ismételni akar valamit

Sziasztooook! Bocsi hogy csak ilyenkor teszem fel, csak teljesen kiment a fejemből. :D De nem baj itt van a rész és van pizzaaaaa *---* meg kakaó :3

Conor:

Cartert haza szállítottam és nem kérdőjelezte meg, amikor elmentem. Már a kocsiban felhívta Jevet és vele beszélgetett. A fejemből nem tűnt el Ally arca. Életemben egyszer láttam sírni, de soha nem akarom többet. Szörnyű volt.

Carter segített elpakolni a kajákat (állítása szerint ha egyedül csinálnám sose találnánk meg). Mikor épp távoztam Jevvel futottam össze. Abban az agyon hordott pulcsijában volt, amire egy kabátot vett fel. Hátán a hátizsákja volt.

Nem tudta hogyan köszönjön nekem így csak biccentett. – El? – kérdezte amikor a kocsimhoz léptem. Válaszul csak bólintottam. – Carterhez jöttem. – magyarázkodott. Az arcát figyeltem. Nos az biztos hogy jobban viselte a dolgokat, mint Ally. – Segít a matekban.

79. rész - "Az a November 5"

November 5, érzések, sírás... nincs több mondanivalóm  - Kukorka

Carter:

Csütörtök reggel Jev küldött egy sms-t, hogy késni fog. Persze ezt 10 perccel csengő előtt írta. Mondjuk nem vártam többet tőle, attól függetlenül, hogy tudtam hova ment. Mindenki szomorú volt, hogy egyik Townsond sem jött be. A tegnapi kölykök ennek ellenére nem próbálkoztak megint. Bár nem is ajánlottam nekik, mert nem voltam jó kedvemben.

Jevék lekésték az első órát. Majd küldött egy üzenetet, hogy úgy alakult be se jönnek. Conor a szünetben felhívott, hogy Scott felől érdeklődjön, mert régen hallott róla. Miután megdumáltam vele az üres lány wcben, hogy nincs a suliban és ennek a fél világnak kéne örülnie. De kicsit sem volt megnyugtató, hogy nincs itt és nem is hallunk róla.

- Ha már úgy alakult, hogy elmaradnak az óráid, elmegyünk bevásárolni? – kérdezte. Összeráncoltam a homlokom.

78. rész - Csütörtök

Sziaaaasztook! Mivel nem érkezett válasz a múltkori kérdésemre (meg se lepődtem), ezért majd valamikor eldöntöm, hogy milyen kimaradt jelenetek rész legyen. Már ha egyáltalán érdekel valakit. :/ Na mindegy, kitettem a részt, mert csak és mert szombat van. Remélem tetszeni fog és a kódexet is érdekesnek találjátok, amit múlt héten tettem fel. Bye, bye  - Kukorka

Carter:

Conor nagyon másnapos volt az utóbbi napokban, amilyennek még soha nem láttam. Tényleg nagyon fájt a feje. Viszont azután, hogy Ally elment nem igazán beszélt. Kijött reggelizni, és folyamatosan fogta a fejét és szedte rá a fájdalom csillapítót. Conornál a másnaposság valamiért 3 napig tartott. Tudtam hogy nem ivott többet, mert figyeltem.

Ally szavai visszhangzottak a fejemben. Conor tényleg benyakalt közel 1 liter vodkát (megtaláltam az üveget), de nem értettem miért. Oké volt sejtésem, de nem akartam rá gondolni. Soha nem ivott. Néha pár sört megivott de akkor is egyet. És az alkohol tűrő képessége remek.

Hallgatni akartam Allyre. Nem akartam kérdezni hátha magától elmondja, de már 16 éve erre várok. Olyan mintha a falhoz beszélnék. Ez a pár nap olyan volt, mintha csak léteznénk egymás mellett.

77. rész - A parti és egy lázas részeg Lane

Sziaaaasztoook! Újabb rész, itt van hosszú cím elárul mindent, de gyors leszek mert megyek mozibaa. :** Kukorka

Carter:

Nos bármennyire is próbálta Kelley vagy Nick beadni, hogy Jev rosszul vezet, nem sikerült nekik. Nem tudom mi az a vezetési stílus amit rossznak lehet nevezni, lehet erre csak egy autós üldözésben jönnék rá. Nyugodtan vezetett, amikor beálltak a helyre amit kinéztünk akkor sem káromkodott vagy csapkodott ahogy néha a bátyámmal szoktunk.

- Pont időben! – nézett Nick az órájára.

- A többiek bent vannak! – mondta Kelley miközben kiszálltunk a kocsiból. Jev lezárta a kocsit és a Coffe Ville kávézó felé vettük az irányt. Kintről hamis pókhálókkal, csontvázakkal, denevérekkel és habszivacs sírokkal volt díszítve.  A földre művér volt locsolva és tök lámpások vezették az utat. Tipikus Halloween-i dekoráció. Viszont belülről remekül nézett ki.

A bárpult mécsesekkel volt megvilágítva. A billiárd asztalok helyett egy színpad volt kialakítva, és faragott lámpásokból volt kitéve, hogy Rémkosztüm Verseny. Az összes asztal és szék felragaszható égőfüzérrel volt feldíszítve. Művér és piros festéket locsoltak mindenhova. Műdenevérek és csontvázak lógtak le a plafonról. A kedvencem a padló volt. A fapadlót szinte nem is lehetett látni, mert füst borította. Jev barátai egy halom asztalt toltak a színpadhoz legközelebbi boxhoz.

76. rész - On the top of the world (demons still work)

Sziaaaasztoook!

Ma péntek van (isten tudja hogy szombaton képes lennék ezt megírni) és lefárasztott mindenki. Nem tudom, hogy csak engem harcol le az iskola vagy más is így van vele. Alig múlt negyed 5 de én máris aludni akarok. Úúú a hét kérdése (amire senki se fog válaszolni, de mégis megkérdezem): Szeretnétek-e több részt Scott/Katie vagy a rossz szemszögéből? Én szívesen írnék, mert ők teljesen máson agyalnak, hogy Jevnek mi a problémája Alisonnal és hogy Carter miket titkol Jev elől (hupsz, de előre ugrottam a részekben XD). És még egy nagyon fontos kérdésem lenne: Miről készítsek 'Kimaradt jelenetek' rész? Nem tudtam melyik résszel kezdjem a sorozatot, és hátha nektek van valami ötletetek, hogy melyik rész kimaradt, vagy nem említett részére lennétek kíváncsi. Meg úgyis amivel akartam kezdeni (tudjátok hogy nagyon epic és badass legyen :D) annak az original része még kint sincs. Na nem fosom tovább a szót, olvassatok! :)

Carter:

Conor valamilyen furcsa oknál fogva azt csinálta amit mondtam. Rákérdeztem hogy bántja-e valami, de mindig csak vállat vont vagy fejét rázva témát váltott.

Jev bombázott az sms-ekkel így reggel 6 óta vele beszéltem. Miután beszélgettem velük, sokkal jobban érezték magukat. Kelley azzal nyugtatta magát, hogy a sorozatait nézte. Jev pedig videójáték maratont tartott miközben velem beszélgetett. Minden normális volt. Már ha annak lehet a helyzetet nevezni.

A démonesetéről nem beszéltünk többet Conorral, csak azt mondta ha lenne több a környéken arról tudnánk.

75. rész - He might catch you in the back

Sziasztoook!
Yaay újabb rész! ^-^ Esküszöm ez a pénteken fénypontja amikor ezt írom. Engem nagyon lefárasztott a suli. Ahhoz is 10 perc kellett, hogy leessen vége volt a napnak. Csak én érzem úgy, mintha már egy féléve járnánk suliba? És egy hete nem aludtam ki magam, sőt még az se segít hogy a Mad Hatter üvölt minden reggel. Na de mindegy is rólam! Veletek mi van? Milyen suli, kinek hogy telt a hete/napja? Nézzetek hülyének de szükségem van emberek jó történeteire, hogy jobban érezzem magam. :D De nem fosom a szót, jó olvasást! ;)

Ally:

Az arcon csapás hirtelen ért. Oldalra estem és arcomon valószínűleg egy hatalmas piros lapát folt lett. Valószínűleg egy csontom is megrepedt az államban. Nyelével a gerincembe csapott. Hallottam ahogy oldalra dobja a lapátot az alak és a kocsi felé sétál.

Jev gyorsan előre nyúlt, hogy bezárják az ajtókat. A férfi lassú bizonytalan léptekkel ment a kocsi felé. Kezei eldeformálódtak, csöpögött belőle a vér mindenhonnan. Kelley bátyjához bújva takarta el magát a férfitől. Testemben hirtelen fagyott meg minden. A szemem előtt a kép jelent meg, amikor eldördült a pisztoly és orrom előtt vetette le magát a tetőről. A nap amikor az égő házukkal szemben álltam. És ott is csak dermedten álltam. Ökölbe szorítottam a kezem. Szememet a jól ismert vörös köd borította el. Feltoltam magam a földről. Felkaptam az ásót és megkopogtattam vele a földet.

74. rész - Run for your life

Sziasztooook!
Bocsi hogy csak este hozom a részt, de kiment a fejemből, hogy szombat van. Az iskola miatt nekem összefolynak a napok. És sikerült a második héten náthát összeszednem :) Erre is csak én vagyok képes, tapsot nekem gyerünk! De viccet félretéve... Meghoztam a részt, remélem tetszik és egy kis eksönt is próbáltam csempészni a végére. Csak most gondolok bele, hogy egyfolytában a jövőbeli karakterekről dumcsizok, közbe még sehol semmi magyarázat. Nos még sok hétnek is résznek kell ahhoz eltelnie, de muszáj vagyok veletek megosztani mennyire várom már a részeket. Ha szerencsések vagyunk hamarabb eljön az a december mint hinnénk (mármint a sztoriban). Na de nem fosom a szót, jó szórakozást :D

Jev:

Nem tudtam eldönteni hogy Carter rosszul érzi magát, vagy csak ki akart szabadulni a táncolók közül. Azonnal letámadta az italos pultot és a felét lehúzta a puncsnak, amikor elvette szájától összeszorította a szemét.

- Minden rendben? – fürkésztem az arcát.

- Kóstoltad már? – nyújtotta felém a poharat. Elég volt csak beleszagolnom már tudtam hogy valaki megint teleöntötte alkohollal. Elvettem Cartertől a poharat és a kukába dobtam. Ez már az ötödik alkalom hogy ki kell cserélni. Töltöttem neki egy pohár vizet, majd a másik oldalára sétáltam és megfogtam a műanyag puncsos tálat és úgy ahogy volt a kukába dobtam, és darabokra tört.

- Jól vagy? – nézett rám kérdőn. Megdörzsöltem a kezem egy szalvétával.

- Persze, csak kicsit felhúzott a puncs! – vontam vállat.

73. rész - Ride with the moon in the dead of night

Sziaaaasztoook!
Megjöttem a heti résszel. Még mindig Halloweenezünk szeptemberben, mert ezt is csak mi tudjuk. Amúgy arra lennék kíváncsi nektek mi a véleményetek Jevről és Carterről (lassan már komolyan ship nevet kell találnom nekik!!)? Gondolkoztam egy kicsit az egyik délután, hogy vajon ti mit gondoltok róluk. Vagy esetleg nektek ki a kedvenc párosotok és miért? Kíváncsian várom és remélem tetszik az eheti rész is. :)

Conor:

Lassan láthatóak lettek a szemmel villám szórásaink Allyvel. Nem tudtam azzal foglalkozni, hogy a húgomat pesztráljam a kapcsolatokról. Túlságosan lefoglalt a csinos csomagolásba öltözött szemét vörös. Odasétált hozzánk és Carternek a jelmezét megdicsérte pedig ő csinálta az egészet. Mi az istennek hívtam át? Akkor megkíméltem volna magunkat ettől.

Carternek azt mondtam, hogy bocsánatot akarok kérni és valóban így volt. Csak akkor tűnt fel hogy miket mondtam pont neki, miután elhajtott. Pont neki mondtam azt hogy egy 16 éves érzelmeit nem lehet komolyan venni, mert gyerek. Pont neki, akivel 16 éves korában kezdtem el járni. Elmerem képzelni hogy mennyire utálhat most. Bár kifejtette ezt jobban is. Viszont amikor ránéztem eszembe jutott a beszélgetésünk a kocsinál és hogy ő miket vágott a fejemhez. És újra elfogott a düh.

72. rész - This is Halloween

Sziasztok! Ma tudom péntek van, de  holnap nem lesz időm feltenni a részt, így gondoltam korábban teszem fel. Szörnyű, hogy ez lesz a nyár utolsó szombata, de én szerencsére nem itthon töltöm. Igaz megfogok halni az álmosságtól mire haza érünk, és valószínűleg a suliban úgy fogok kinézni mint egy lapáttal agyon baszott zombi (totál Carternek érzem most magam). Ha esetleg valaki szombaton Pesten a Westendben lenne, kiáltsa el magát: Kukorikúúú! :D Na jó senki se tegye, mert az nagyon gáz lenne. De most már figyelek, mert a múltkor is hallottam az Arénában 2 lányt beszélgetni Ally és Conor csodálatosan elbaszott szerelmi száláról... De elég jó összeesküvést hallgattam ki, Katievel és Allyvel kapcsolatban (írjatok fanficet XD). Na jó nem fosom a szót, remélem tetszik a rész. Kellemes utolsó napokat a nyáron, és akik kedden velem együtt szenvedni egy meleg ünneplőben az iskola padokban azoknak átérzem lelki fájdalmát.

Jev:

Őrültek háza volt, pedig alig egy órája tartott a buli. A városházán áramszünet van, mert valaki leverte a biztosítékot azzal, hogy leöntötte a hangszórót. Így most a kezdeti illuminált felnőttek kint buliztak és anya össze-vissza rohangál a városháza és a suli között. (10-15 perc séta tehát nincs olyan messze, de anya minimum 20-szor futva járta meg a távot.)

Anya ránk hagyta a frontot tekintve, hogy Ally sehol sincsen. Valami mindig volt. Valaki telehányta a budit, 3-an rosszul lettek, egy puncsos bár felborult, a melegszendvicsek fele szénné égett. A villám nem akar belém csapni? Oké inkább nem kiabálom ezt el.

A sulin az emeleti részt kihagyva mindenhol díszítést és kajás vagy egyéb szórakozási standok álltak. A zene a suli rádióból szólt, de a tornateremből szóló üvöltés elnyomta így lényegében csak azt hallgattuk. Az udvarra néző ajtó is ki volt nyitva. Egy helikopterről nézve Magic Ville-t mi voltunk a diszkó gömb a közepén.

71. rész - Glam with Ally

Sziasztoook! Már korábban ki akartam tenni a részt, csak hát az Ao Haru Ride live actionje magával ragadott. És még a napi YouTube adagomat sem néztem végig, pedig jelen pillanatban 19 videó van, ami 3 percnél nem rövidebb... Nos igen, ma sem lát a világ :D De nem fosom a szót, remélem tetszik a rész, és jó olvasást! :)

Carter:

Reggel amikor lementem Conor még mindig a szobájában aludt. Reggeli szagára sem jött elő pedig baconos-tojást csináltam. Délkor amikor dörömböltem az ajtaján végre kinyitotta. Úgy nézett ki mint akit kétszer átdobtak a mosógépen.

Orra kiporosodva és mögötte a földön mindenhol papírzsepik voltak. A feje piros volt és mindenhol izzadt. Szeme pedig vörös volt. És tüsszögő rohamba kezdett.

- Conor, te megfáztál! – állapítottam meg. Fejét vakargatva elsétált mellettem figyelmen kívül hagyva.

- Dehogy! – válaszolta amikor végre megtámaszkodott a pulton. Szokásosan nyúlt a kávéjához, hogy elkészítse. De vállánál fogva leültettem egy székre. Homlokára tettem a kezem.

- Lángol a fejed! – a szobám felé indultam. – Megkeresem a hőmérőt! – felsiettem és persze azonnal meglett. Mi lett volna ha az ilyeneket nála tártanánk? Elővettem még a szokásos gyógyszereket, amikben reménykedtem hogy még nem jártak le. Szerencsére a fájdalom csillapító az nem, de a többi igen. Legalábbis ami mind Conoré volt. Valóban már 10 éve nem volt beteg. Mire lementem Conor újra a pultnál állt kávéját készítve és egy szelet kenyeret majszolva.

Self promo

Sziasztok!

Nem résszel jöttem, hanem valami mással. Csináltam egy másik blogot (több is volt már de azokat vagy abba hagytam/letöröltem de ezt most meg is osztom). Így gondoltam kicsit reklámozom magam itt.

A blog neve A pinch of Mint (egy csipetnyi Menta). Tudom... életem szójátéka. Ez amolyan mindenes blog, amivel egy kicsit bekukkantást nyerhettek az életembe, és a témákba amik után érdeklődöm.
Régebb óta terveztem ezt a blogot, de nem akartam itt megcsinálni. Mert hát ez a blog a sztorinak van fenn tartva.
Hamarosan fel kerül az első bejegyzés is. Remélem bekukkantotok.
Itt a Link: http://a-pinch-of-mint.blogspot.hu/
Ui.: Holnap jön a rész, mint mindig.

70. rész - A nap amikor Jevből védelmező lett.

Sziaaasztooook! Wáó, el sem hiszem hogy már a hetvenedik résznél járunk... Jézus és még mennyi van hátra :D csak előre szólok az utunk még nem ért véget, mert ahhoz hogy eljussunk a The Guardians Of Light végéhez a történeti idő szerint el kell jutnunk június 13-hoz... Ami ha rajtam és a szófosásomon múlik valószínűleg a világvégén fog megtörténni... És még szeretném a The Guardians Of Darknesst is megosztani veletek, meg a Demonic Guardiant is. AMi még közel ugyanennyi részből állna XD na de nem baj, remélem tetszeni fog nektek egyenlőre ez a rész. Remélem majd a további 6 milliárd résznél is velem tartotok. Ne felejtsetek véleményt nyilvánítani valahol és találkozunk újra szombaton! ;)

Carter:

Igaz, hogy nem kellett volna aggódnom. De mégis azt tettem. Pedig nem szoktam.

Tekintve hogy a bátyámat elküldtem Kelley után, aki éppen az anyjával tart ide. Ally sincs meg, mi pedig Jevvel itt vagyunk egyedül és ha ezt megneszelik nem húzhatom elő egyik fegyvert sem a zsebemből anélkül, hogy ne buktassam le magunkat. Nincs kedvem még egy költözéshez, kezdünk rekordot dönteni. Már majdnem 3 hónapja itt vagyunk.

Jevvel üldögéltünk csendben a kanapéjukon. Egyikünk se szólalt meg amióta az anyja elment. Csak ültünk egymás mellett ő pedig Allyt hívogatta, míg én Conort bombáztam sms-ekkel. A háttérben pedig az eső kopogó zaja ment.

- Figyi… - szólalt meg hirtelen. – Ne haragudj, hogy meggyanúsítottalak Scottal kapcsolatban! – vakargatta tarkóját és kék szemeit a földre szegezte. – Kicsit féltékeny voltam. Na jó, nagyon féltékeny voltam.

69. rész - A nap amikor Ally és Conor először megfáztak (10 év után)

Sziasztook!
Épp most jöttem vissza az Ant-manről és eszembe jutott, lehet hogy ki kéne tenni a részt :D Nem akarom fosni a szót, a cím magáért beszél. Szóval remélem tetszik és kíváncsi vagyok a véleményetekre :) - Kukorka

Ally:

Conor kocsijában ülve, majdnem idegrohamot kaptam. Amikor Clare felhívott, hogy szedjem fel a Scottal való randijáról azt hittem ott szörnyet halok. Végig futott az agyamon, hogy más Scott nevű gyerek is jár a suliba, de amikor kimentem és megláttam Conort még jobban megijedtem.

Ismertem a hírnevét, és Ő mesélt is nekem róla. Tudtam hogy képes szemrebbenés nélkül széttrancsírozni valakit kiskanállal. De nem féltem tőle. És tudtam hogy akár Kelleyéket is megmenthetem tőle.

Viszont kirázott a hideg a nővérétől. Tőle sem féltem, csak a gondolat hogy olyan lehet mint én… Az már rémisztő. Én tudom  kontrollálni… Oké nem annyira, de még nem támadtam rá senkire úgy az elmúlt 8 hónapban. Viszont egy ámokfutó őrző akinek feltett célje lángokban látni a világot, kicsit sem bíztató, nem igaz?

68. rész - Egy randi Scottal (vagy nélküle)

Sziasztok... Emlékeztek még amikor Ashley kiakadt a word miatt... Nos én is. Na jó nem igazán a word miatt hanem a rohadt áramszünet miatt. Nagyban írok és tök király lett egy későbbi rész. Aztán elmegy az áram. Az aksinak pont akkor nem szabad a gépben lennie... Szerencse hogy be van állítva az automentés különben elveszett volna az egész. Reasons why my life is a fail -.-"... yay! De ezzel most ne foglalkozzunk, csak élvezzétek a 68. -ik részt! :)

Jev:

Kelleyt anya simán elengedte a Scottal való randira. Nekem azt mondta, hogy jó ha leköti magát, mióta Emilyék kiközösítették. Még az sem volt jó érv, hogy a szülinapja lesz pénteken. Azt mondta, hogy ha haza jön a randiról majd mi itthon meglepjük őt a tortával meg az ajándékokkal.

Még Allyt se tudtam magam mellé állítani, mert ő is mondta hogy az remek ha Kelley randizik.

És így telt el a hét. Én semmivel se tudtam lebeszélni a húgom, ami kiakasztott. De Carter előtt pedig szépen kellett mosolyognom, hogy ne faggatózzon.

Viszont jobb kedvem volt amikor Carter beleegyezett, hogy itt marad. Volt még időnk, mielőtt Kelley

67. rész - Kelley szülinapja

Sziaaasztook! Újabb részt hoztam nektek, aminek szerintem a neve eléggé érthetően elárulja miről lehet szó. De előre figyelmeztetek mindenkit, nem kell rózsaszín csillámos lufis bulira gondolni. Olyan bulija csak Jevnek lesz ;) Remélem tetszik és kíváncsi vagyok a véleményetekre :)

Carter:

A hét gyorsan telt el. Emilyék szervezték a bulit és elég sokan gyűltek már össze. Teleplakáltolták a sulit szórólapokkal. Majdnem mindegyik szekrényre ragasztottak én pedig letéptem őket. Ugyanis Emilynek az lett a foglalkozása, hogy minden szünetben visszaragasztotta azokat amiket letéptek, vagy leszedtek. Vagyis én szerda reggeltől kezdve Halloween bulis plakátokat tépkedtem a szekrényemről. Jev mondta hogy hagyjam mert úgyis visszaragasztja de nem hallgattam rá, mert idegesített.

66. rész - Hi-mi-tsu + Kukorka is back bitches!

Oké srácok... Nos sziasztok. Itt Kukorka, kihagyás után. Nem számoltam mióta nem volt rész. Próbáltam kibírni egy szombatig, pedig már korábban ki akartam tenni. Elérkeztem ahhoz a részhez ahol bepörögnek az események és csak úgy jön az ihlet esemény, amit írhatok. Ha jól számolom most tartok ott, hogy 72 részt kezdtem el írni és már sok is meg van belőle. Van még 3 kimaradt jelenetem - ami közül az egyiket imádom és vagy 40 a/4-es oldal (nem viccelek) - így biztos nem fogtok unatkozni szombaton, ha úgy döntötök az én írásaimat olvassátok! :) Nos Kukorka is back és remélem hogy tudom majd hozni a részeket. Előre írtam egy csomót és közben folyamatosan írok. (Most ezt van kedvem írni, de nagyon.) Dolgozom további szereplős képeken (a galériábán láthatjátok az eddigieket), és persze elkezdtem dolgozni a Védelmező kódexen is. A részeknél folyamatosan látható, hogy mennyi rész van befejezve ha ki van írva, de még nincs link.
A kedvenc részeim jönnek és az események eléggé felpörögnek. Szóval ne lepődjetek meg Jev és Carter kapcsolatuk hirtelen komolyra fordítására és Ally és Conor hangulat ingadozásai miatt. Csak annyit mondhatok, hogy egyre több szereplő fog megjelenni akiről csak említés volt (például Jason *--*) és sok szereplő visszatér (Hayleyék, Cassiék), és meg ismerhetitek a Townsond-DiLaurents família érdekes és (számomra) szívszorító/melengető családi sztorijait. Na de nem is húzom a szót. Itt is van a 66. rész ;D

Jev:

Ally szinte fortyogott mire hazaértünk. – Na milyen volt? – kérdezte anya amikor beléptünk, Ally pedig hangosan morogva felbaktatott a szobájába. – Mi történt?

- Agyvérzést kaphatott út közben! – gondolkodtam. – Vagy Conor biztos elvarázsolta! – néztem rá Kelsre aki elmosolyodott.

- Miért mi történt Conorral? – ráncolta homlokát anya. Nem hiszem, hogy nem tűnt még fel neki.

- Á, csak egy kicsit khm khm… - próbálta rávezetni Kelley. Csattogást hallottunk az emeltről. Ally jött le a lépcső feléig és dobálni kezdett a cipőjével.

- Fülem még van! – majd visszament a szobájába.

- Alison Jane Montgomery! – üvöltött rá anya.

- Clare Anna Townsond! – üvöltött vissza.

- Hogy én mennyire imádom a családot! – morogtam, ahogy elindultam a szobám felé.

***

Másnap reggel kivételesen elértem a buszt (mert Kelley volt kedves felkelteni). És a suli ajtajában Scottal futottam össze. Egy biccentéssel köszöntem neki és azt hittem itt meg is állunk, de tévedtem.

- Hé Kelley! – szólt vissza. – Mit csinálsz pénteken?

- Semmit! – vont vállat. – Miért?

- Arra gondoltam elmehetnénk valahova enni. – javasolta. – Már ha nem gond! – pillantott rám. Mielőtt válaszolhattam volna Kelley oldalba könyökölt.

- Nem kell Jevtől engedély! – mosolygott cukin Kelley. És ha így tett, nem azzal a céllal hogy az öreg nénik megdicsérjék milyen aranyos. – Szívesen elmegyek veled!

- Kels… - sziszegtem oldalamat szorongatva.

- Akkor pénteken! – kacsintott rá és tovább ment a folyosón.

- Ne is vitatkozz! – fordult felém. – 16 éves leszek elég idős vagyok, hogy eldöntsem kivel megyek el randira.

Egy kicsit úgy mindenről

Sziasztok!

Nem rész, de *dobpergés* szombaton/következő szombaton hozom a részt. (Igen van, ezen én is meglepődtem!) Nos egy csomó változás fog történni a blogon, és egy kicsit szeretném bejelenteni őket és megmagyarázni őket (igaz a kutya se olvassa).

Háttér: Nos az egy darabig marad, de mint tudhatjátok még semmi köze sincsen ennek a szürke, "majd újra találkozunk" dolognak. Nos kicsit túlságosan előre gondoltam, mert rész ügyileg sokkal de sokkal később lesz ennek értelme. Ahogy én nevezem: a függöny lerántás pillanata. Majd akkor lesz értelme. Nos legalábbis az utána következő részekben fog mindenkinek leesni ez az egész. Meg amikor kicsit jobban beleássuk magunkat Charlotte és Jeveviel múltjába.

Galéria: Dolgozom a többi szereplős képen is, és remélem tetszik nektek. Meg igyekszem a jövőben a háttéron és a fejlécen is dolgozni hogy ne legyen örökké ez a szürke.

Kódex: Nos hogy én se felejtsem el, elkezdtem összeírni a lényeket, varázsporokat és varázseszközöket, amik a történetben említésre kerülnek. Például boszorkánypor, családi kard, meg ilyenek. Soha nem volt és nagyon nem is lesz elmagyarázva hogy mi micsoda. És néha nekem sem világos ezért írtam le őket. És azon gondolkoztam hogy ezeket veletek is megosztom, hátha segítséget nyújtok azoknak akiknek eddig foltokban volt meg ez a világ.

Adatbázis: Na itt viszont nekem lenne a kérdésem, hogy szerintetek mi lenne az amit változtatni kéne rajta. Az évszámokkal én is gondba vagyok szóval azon sajna nem tudok változtatni. Viszont arra lennék kíváncsi hogy szerintetek mi hiányzik belőle, vagy mit kéne elvenni. Igyekeztem minél az elképzelt hiperszuper részletes adatbázisra törekedni, de annyira nem akarok vele untatni senkit, hogy teljes élettörténetet írok róluk (pedig higgyétek tudnék).

Kimaradt jelenetek: A szülinapozásunk alkalmával feltettem egy kimaradt jelenetet még anno a 9. részből. Szerettem volna megosztani veletek a kimaradt jelenetek többi részét is, ezért gondoltam azt, hogy néha rész helyett azokat tenném be. Meg van olyan ami nagyon hosszú és nem akarom azokkal húzni a történetet.

Nos lényegében a felsorolt dolgokról kéne a véleményetek. Kommentben vagy chatben írhattok mint eddig is, és remélem fogtok írni. És kíváncsi hogy veletek eddig mi történt a nyáron, mert már a közepén járunk. Velem csak annyi, hogy rohangáltam össze-vissza, sikerült egy hatalmas lila foltot gerjesztenem a lábamon, megettek a szúnyogok és ronggyá éget a hátam, hogy most válik előnyömre a görnyedt író pozícióm. :D Na nem fosom tovább a szót, szóval sziasztok és további kellemes nyarat! :)

(És igen 5 perc múlva péntek így már csak remélhetőleg 1 nap és rész, wíííhíí!! *---*)

Random helyzetjelentés

A pillanat amikor van egy baromi hosszú kimaradt jeleneted de nem teheted fel, mert még nincs meg a rész. Gratulálok Kukorka!

Nos sziasztok!

Hivatalosan is nyár van (eddig is az volt lol). Őszintén nincsen semmi különösebb cél amiért gondoltam hogy guardiönre, csak kedvem volt írni nektek. Hiszitek sem vagy sem a nyaram eddigi része abból állt, hogy könyvekért rohangáltam, batmant néztem, Mark Hamill kedvencelte a tweetem (még most se tudom elhinni *----*) és írtam.
Nos nem úgy ahogy eddig tettem (ami fura is), hogy mindegyik történetembe írtam egy kicsit, amelyikhez épp ihlet jött. Most csak egy dologra koncentráltam. Még pedig a regényemre.

Futólag említettem már, hogy vannak más történeteim is - amik nincsenek a neten - de soha nem is mondtam mihez kezdek velük. Lehet hogy nem is érdekel titeket.
De szeretném kiadni őket. És most a fő a befutó művemmel foglalkozok (nagyon epic neve van... oké csak a sorozat neve van meg, külön a könyveké nincs... :C FAIL), ami egy trilógia lesz.
Eddig jól haladok, ha sikerül még betudom fejezni az első könyvet mielőtt elutaznék. És hát kiakarom adatni. (Meg persze befejezni a másik kettőt is.)
Ki kellett adnom magamból mert hát nem sokan tudnak róla.

Szóval a cél a nyárra az hogy befejezzem (lényegében ezért sincs rész), és hogy szeptember kezdetét vegye a kiadási procedúra. Már lassan 2 éve dolgozom rajta szóval félek meg izgulok is nagyon, mi lesz ha valóban el is jutok odáig és nem csak fantáziálgatok róla.

Csak ezt szerettem volna megosztani veletek, mert ha megjelenik a könyv akkor valószínűleg bloggeren eltűnik az eddigi identitásom és vagyok akinek születtem. És a Kukorka már véglegesen becenév marad...

Hú még ebbe se gondoltam bele. Furi.

Lényegében csak ennyit szerettem volna megosztani veletek, hogy eddig mit csináltam, és végülis a főbb ok, hogy miért van ez a szünet most a blogon. De higgyétek tervezek visszajönni és ha olyan kedvem fogok írni részeket és lehet ki is teszem a nyár alatt. :)

Akkor kellemes nyarat, és sziasztok! :D xoxo - Kukorka

Happy Birthday to us!

Sziasztok! Ma van pontosan 2 éve, hogy feltettük Ashleyvel a prológust bloggere. Hát azóta rengeteg minden történt nem igaz? Eljutottunk kisebb nagyobb késésekkel az 65. részig, azóta Carter és Jev összejött, Ashley eltávozott közülünk... Szóval meglehetősen sok minden történt. És hát mindig is akartam egy kimaradt jelenetek sorozatot a blogra ezért mostantól kezdve próbálom összegyűjteni az elemeket amiket kivettem.

És mivel szülinaposok vagyunk ezért máris kezdem az egyikkel. Nos, emlékeztek még amikor Jev rajta kapta Cartert amikor megtámadta Scott-ot a 9. részben? Ha nem akkor ajánlom újra olvasni, hogy tisztább legyen a kép. Ha pedig igen, akkor arra is emlékeztek hogy Ally és Conor épp a szemük előtt találkoztak (újra). És soha nem derült ki vajon miről beszélgethettek. Ma pedig megmutatom nektek mindkettőjük szemszögéből :) Remélem tetszeni fog.

Conor:

Mielőtt még Carter hazaért volna, elmentem a Townsond házhoz Claretől kérdezni valamit a város körüli tevékenységekkel kapcsolatban.

Becsengettem és sarkamon dülöngélve vártam, hogy megjelenjen az alacsony szőke alak. De helyette teljesen más valaki nyitott ajtót.

65. rész - Semmi nem köt hozzád + szünet??

Sziasztok! Meghoztam a folytatást, ami eléggé rövid lett, de remélem tetszeni fog. A másik dolog pedig az lenne, hogy lehet tartok majd egy kis szünetet a blogon (bár nincs nagy aktivitás szóval nem hiszem bárkinek feltűnne). Még nem most, majd későbbre tervezem de nem lesz az olyan messze. A hosszát még nem tudom, de biztos hogy legkésőbb augusztusban biztos lesz rész ha addig nem is. Az oka a szünetnek pedig nem más, mint a többi írásom. Van egy történetem ami már 2 éves procedúrában van és szeretném befejezni, majd kiadatni. Igen amikor nincs rész vagy éppen ihletem akkor valószínűleg ahhoz és más írásaimhoz ötleteltem. Remélem megértitek, mert így is nagy a stressz rajtam, hogy mi lesz ha felkerül a piacra nem hogy még kész sincs!! Phuh, csak ennyit akartam és megígérem próbálok részt hozni néha-néha. Puszi: Kukorka

Ally: 
Elővette saját tőrét és nekem támadott. Kivédtem az ütését, de tőre felsértette kézfejem. Térdemet felhúzva gyomorszájon rúgtam, mire ő elkapta vérző kezem és megszorította. Vércseppek hullottak a padlóra és mosódtak el, amikor a földre rántottam a férfit és lovagló ülésben feje fölé tartottam a kezeit és tőrömet nyakához szorítottam.

64. rész - Shopping like a teenage girl

Sziasztok! Gondolkoztam valamin, annyira bírom amikor a szereplőim a történetben panaszkodnak valamiről, vagy álmodoznak valamiről én meg tudom mi fog történni később és magamban röhögök ezen. Mással is volt már ez, ha valaki ír? Vagy esetleg egy barátotok izgul a sorozat folytatása miatt te meg vagy 5 évaddal előtte vagy és csak mosolyogsz, hogy te tudsz mindent. (Mint én barátnőm esetében akinél 7 évaddal járok előrébb az Odaátban.)
Ui: Ma kicsit Ally-Conorosra fogtam a formát (bár minden részben azt hiszem túl sok van belőlük, de hát mit tehetnék ők a kedvenceim).

Carter:

A vasárnap nyugisan telt, aztán hétfőn ment minden a normális kerékvágásban. Leszámítva azt a tényt, hogy Scottnak be volt kötve a keze. És persze mint Kelleytől megtudtam egy óra alatt képes volt világ pletykává válni ez a tény.

Jev azt hajtogatta gonoszan mosolyogva, hogy Alison kitörte a kezét, amit kötve hiszek. Hisz olyan vékony és törékeny, lehetetlen hogy ártani tudjon Scottnak. De mivel Conorral még mindig tart a fasírt szitu ezért eléggé nehéz lett volna vele megkonzultálni.

Persze a napban az volt a legszórakoztatóbb és beszéltebb téma, hogy ahogy Kirah meglátta Scott-ot a bekötött kezével kitört a nevetésben és alig bírta abbahagyni. Nos igen kellemesen telt és kezdődött a nap.

63. rész - A Randi (part 2)

Sziasztook! Hát wow! A múlt héten nálam kiakadt a mérő, tekintve hogy 98 oldalmegjelenítést elértünk egy nap alatt és hát ez... húú! Nagyon remélem, hogy tetszett nektek ez a kis betekintés a szereplők múltjából és nagyon remélem többször tudok majd ilyet csinálni. Na hát ma meg pedig a kis Randinknak hoztam a második fejezetét. Remélem tetszeni fog. :) Ps: Annyi hogy akit érdekel egy másik blogba kezdtem, ami nem történetes, hanem egy személyes blog, ahova a random dolgaimat írom. Érzések, ajánlások és fangörcsök. Ha érdekel valakit a linkre kattintva megtalálja: The feeling of the Sunlight

Jev:

A buszon Carter sóhajtva levágta magát az egyik székre. Én leültem mellé táskámat kezembe véve.

- Conor meg fog ölni… - nyöszörögte.

- Szerintem engem előbb, mint téged… - húztam a számat.

- Hidd el, előtted még bőven vannak a halál listáján. – válaszolta. Kérdőn fordultam felé.

- Mi?

- Semmi. – legyintett nevetve. Ma kivételesen forgalmas volt a busz, valamiért 3 főnél többen ültek már majdnem 7-en rajta. Ez is ritka itt nálunk.

- Tessék! – túrtam a táskámba, hogy kivegyem a zacskót amit Kelley az orromra kötött, hogy ne egyek meg hanem adjam oda neki.

- Muffin? – nézett be a zacskóba. – A húgod megint meg akar ölni a papírfecnijeivel?– fordult felém felvont szemöldökkel.

52. rész - Little by little, piece by piece...

 Vmiért kitörölte ezért van itt, mert újra feltöltöttem (62. rész ott lent!!)
Sziasztoook! Nálam őrültek háza van konkrétan és azt sem tudom merre áll melyik fejem... Ráadásul minden bajom van, tanulni kell, meg jól teljesíteni itt és ott és mindenhol... #firstworldproblem. Ja és még beteg is vagyok, aminek minden normális diák örülne, de én nem. Mert nem tudod mi az igazi fájdalom addig amíg el nem kapod a náthát. A részre térve (azt a rímet nézzétek :D), remélem tetszeni fog és véleményt a komment részlegben, chatben és pipálgatással jelezhettek. Kérdésem pedig az lenne, hogy ti mit gondoltok Scott nővéréről? Kíváncsi vagyok kit hogyan fogadott az érkezése és milyen kilátásai vannak az elkövetkezendő részekre. :))

62. rész - Emlékek amikre nem vagy nem szívesen emlékszünk...

Sziasztok! Ma egy évvel öregebb lettem. És mivel megmondattam hogy hetente egy rész minden szombaton és mivel pont szombatra esett ezért kénytelen voltam mára is hozni egyet.

De ez picit másfajta lett, mert a főbb szereplők születés napját írtam le nektek. Szóval remélem a már monoton unalmas részek után képesek lesztek még élvezni ezt is.

Melléklet: 

-valószínűleg a saját bátyám ugyanilyeneket gondolhatott rólam, mint Conor Carterről

- megállapíthatjuk, hogy Allynek tényleg egy szar gyerekkora volt (majd csak később derül ki részletesebben miért ;))

- fogalmam sincs mikre képes egy 1 éves, de a szememben Jev több okból kifolyólag szuper baba :D

- Carternek is egy eléggé szar gyerekkora volt, ahogy rájöttem

Bocsi Carter szülinapja miatt, hogy ilyen rövid, de mivel nagy többségben mindig mesél a múltjáról és mindenre emlékszik, nem tudtam összeszedni egy emléket sem, amire nem szeretne emlékezni, mert rengeteg ilyen van. Valamelyik hosszabb lett, mint például Ally és Conor szülinapja, de szerintem Jasoné lett a leghosszabb, Ami azért vicces, mert arra 3-an nem emlékeznek. Conor és Ally ugyanabból az okból kifolyólag, Jason pedig azért nem, mert nem tud vissza emlékezni rá :D. Na de nem fosom a szót, élvezzétek a részt és énekeljétek velem: Cuz the angels gonna pray pray pray pray, and the demons gonna hate hate hate hate, baby i’m just gonna shake shake shake shake! Sam’s already gonne break break break break, and i’ve got the mark of Cain Cain Cain Cain!

61. rész - A Randi (part 1)

Sziasztok! Itt vok, élek, visszatértem és részt is hoztam. Jövőhéten a szülinapom alkalmából más fajta rész lesz. Utána pedig a RANDI (csupanagybetűvel) folytatása következik. ;)

Carter:

A nap hátra lévő részében Scott meghúzta magát. Kirah viszont egy teljesen új önmaga ként tért vissza. Scottra úgy rá tapadt mintha egymáshoz nőttek volna. Barátnője Vivi – akit valahol biztosan láttam mert emlékszem egy lányra, akinek egy anyajegy volt a szeme alatt – távolról figyelte az eseményeket.

Rész csúszás/kimaradás?

Sziasztok!

Gyorsra szeretném fogni mert még ezernyi dolgom van.

Nem tudom, hogy lesz e rész szombaton vagy kész lesz-e addigra. Még csak most van időm  elkezdeni (de ez ihlettől függ), de ha kész is lesz vagy korábban vagy később jön (am fogjátok a Szépség és a Szörnyeteg második évad végére, mert kiakasztó! KOMOLYAN MONDOM!!!). Tehát vagy még pénteken lesz, vagy csak hétfőn/kedden. Ugyanis a hétvégén nem leszek itthon, a következő szombatra nem akarom eltolni, mert akkor pedig mást terveztem de még meglátom. Na csak ennyit akartam. A lényeg hogy igyekszem befejezni péntekre, rosszabbik eset csúszik hétfőre.

Majd meglátjuk.

60. rész - Usual school figths

Sziasztok!
Ma pénteken gyüvök résszel, mert holnap moziba megyek (*mindjárt szívrohamot kap, hogy végre láthatja a Bosszóállókat*). Megint rövid, de a következő (amiben a randit írom le) az valószínűleg hosszabb lesz és ha jól számolok, még el kell jutnunk Kelley szülinapjáig, hogy beinduljanak az események. (Pacsit azért a telekinetik matekhoz! :D) De remélem ezek a kicsik is tetszenek nektek, és két hét múlva szombaton más fajta rész érkezik. *dramatic szemöldök movements XD*

59. rész - A tervem részei

Sziasztok! Elmaradtam a múlt heti résszel, mert semmi ihletem nincs. És még nagyon most sincs. Van olyan időszak, amikor csak a bloghoz van ihletem, de van olyan amikor pedig a többi történeteimhez. És most kezdtem bele egy újabb novellába, pedig a még van egy ami nincs befejezve, még egy ami majdnem, akkor a trilógiám még nagyon csak 1 könyvnél tart és akkor a kémes is meg minden... Szóval phuh! Igen picikét sok sztori kavarog most a fejemben, és sosem ahhoz kapok ihletet amit kéne vagy szeretnék írni... De következő szombatra megpróbálok alkotni valamit.

58. rész - "Miranda? - Mint a mellékelt ábra mutatja."

Sziasztoook!
Ahogy ezt a részt megírtam úgy voltam vele, hogy Conor és Carter jobban a Lane féle testvéri szeretetet jobban nem tudják bemutatni. És Carter második részénél kísérlettel (ne kérdezzétek kin próbáltam ki) sikerült a szöveget megalkotni. Remélem tetszeni fog nektek ez a töltelék rész, és még egy picit bírjátok ki, de ha vége a töltelék részeknek utána már csak akciós dúsakat szeretnék hozni. Nem is húzom a szót jó olvasást!

57. rész - It's in our hands, it always was

Sziasztoook!
Először is wow! Ugye múlt héten pénteken tettem fel részt, mert szombaton a szülinapozni voltam és tudtam hogy nem tudom a részt feltenni. És még pénteken este 4 látogatásról felmentünk 59-re ami nálam kiakasztotta a mérőt. Tehát wow! Csak ennyit tudok hozzá fűzni.
Hát vége van a szünetnek is és már csak a nyári szünetet lehet várni ami kicsit sem van közel. (Fanfact: még nálam javában szünet van amikor ezeket írom mert vasárnapra készen lett a rész.) A következő hét részében nem vagyok biztos, igyekszem előre dolgozni de rengeteg vizsgám van a héten és következőn és még a tanár vadászatom is tart. De mint általában értesítelek benneteket, és addig is "Stay awsome Gotham! ;)".
Ui.: sorry a szóismétlésekért, de nagyon benne vagyok a többi sztorim írásában és nem sok időm van a nyelvhelyességen gondolkozni

56. rész - "Meg kellett volna ölnöd őket!"

Sziasztok! Hát valamennyire sikerült részt alkotni de nem nagyon volt kedvem se ihletem írni ezért nagyon lapos lett. Ettől függetlenül remélem tetszeni fog nektek, ha nem akkor megértem azt is, mert nekem se tetszik. Rövid is lett. Az egyetlen dolog ami tetszik az a macskamentás és a szagolgatós jelenet, mert hasonlóképpen történt meg velem is. De nem is fosom a szót itt a rész!
Ui.: Előre is mindenkinek kellemes húsvétot, a fiúknak sok csokitojást, a lányoknak  sok sampont amivel a kölnit kiszedik a hajukból a (a 13-nál idősebbek majd megértik :D)
Ui2: btw ez a 100 bejegyzésem bloggeren☀️ヽ(ﾟｰﾟヽ) ( ﾉ ﾟｰﾟ)ﾉ☀️  ʕ •́؈•̀ ₎

Tavaszi szüneti helyzet jelentés (▽◕ ᴥ ◕▽)

Sziasztok!
Először nem tudom, hogy ma még sikerül részt alkotni (semmi időm nem volt írni), de megpróbálkozom vele. És lenne egy csomó kérdésem hozzátok!

Az első hogy a dizájnnal kapcsolatban lenne, hogy szerintetek kéne rajta változtatni valamit? (értem a betűtípusra, betűméret, fejléc, háttér, színösszeállítások) Kíváncsi lenne nektek mi tetszene, amit szívesen látnátok ha feljösztök.

A másik kérdésem pedig az adatbázissal kapcsolatban lenne. Arra lennék kíváncsi hogy ti hogyan képzeltétek el a szereplőket akiket megalkottunk (aki új nálunk az lemaradt arról, hogy eredetileg ketten írtuk ezt a blogot). Ha egy film lenne ti milyen színészeket választanátok? És hogy ti mennyire értetek velem egyet az adatbázisban szereplő színészek/színésznők választásával (kivétel Conor Franta, mert ő youtuber ( ＾▽＾) )

A harmadik kérdés pedig nem is kérdés akar lenni, hanem ledöbbenés. Alig 10 perce felmegyek bloggerre és nézem az oldalmegtekintéseket. És az elmúlt két napban Magyarországból és Oroszországból nézték meg az oldalt. És több külföldi országgal is találkoztam már az oldal megtekintéseknél. Jó mondjuk akár véletlenek is lehetnek, de nem vagyok benne biztos hogy valaki az oroszoknál feldobná a guardiönt (ha figyelembe vesszük a ciril írásmódjukat).Mondjuk amikor Szlovákiából és Romániából nézik vagy 20-an akkor el is hiszem, mert ott tényleg élnek magyarok.
Szóval végül is kérdésem csak annyi lenne, hogy tényleg ott ennyi helyen ott vagytok, vagy csak én vagyok paranoiás és a védelmezők az ország minden pontjáról megfigyelnek nehogy valami olyasmit mondjak. ヽ( ˃ ヮ˂)ノ Esetleg kíváncsiak a jövőjükre, hogy a kiválasztott mit fog tenni.

A negyedik kérdésem pedig az lenne, hogy eddig hogy telik a szünet? Mert ha jól tudom mindenhol szerda volt az utolsó nap (tisztelet a kivételnek, és respect azoknak akik dolgoznak vagy még suliban vannak). Remélem mindenkinek jól telik, sok pihenéssel, olvasással és annál több alvással. :)
Majd találkozunk holnap (és az is kiderül hányadán állok a résszel)!
Dzsááá nee! ｡◕‿‿◕｡

No comment XD

55. rész - The Queen of Excuses

Sziasztok!! Most csak erre a kevésre futott (btw wordben 5 oldal), de remélem ennek ellenére is tetszeni fog nektek és felkelti az érdeklődésetek még jobban. Annyit elárulok hogy közel vagyunk a feléhez a sztorinak. Mert úgy kb. október közepén járunk és amint eljutunk december elsejéhez (el sem hinnétek de annak a résznek már címe is van, pedig még jó messze van) akkor járunk majd a felénél. De ahhoz eljutunk majd amikor odaérünk, Na nem fosom a szót, jó olvasást :) - Kukorka

54. rész - They bear it without any word

Sziasztoook! Csak lett rész és a tegnapi előadásunk is remek lett (annak ellenére is, hogy a színház technikusa elcseszte a hangokat). Ezért picit jobb hangulatban írtam, bár igaz nem sok minden történt. És lassan ideje lenne már feltennem Katieről is a leírást az adatbázisba, na meg a galériába az ő fejlecét. De még az is problémát okoz nekem hogy címet adjak a 54. résznek. Komolyan ahogy ezeket a sorokat írom még címe sincs.

53. rész - Különbözünk vagy mégsem?

Sziasztook!! MOBILRÓL BORZASZTÓ ÍRNII!!! ANNYI HOGY NEM BIZTOS HOGY LESZ A JÖVŐ HÉEM RÉSZ MERT EGYFOLYTÁBAN PRÓBÁLOK (MOST IS ÉPP EGYEN VAGYOK) ÉS NEM TUDOM MIKOR TUDOK ÍRNI, DE IGYEKSZEM MAJD... ÉS MI A F*SZÉRT ÍR MINDENT NAGY BETŰVEL ???!!!

51. rész - Nekem több szerencsém lesz vele, mint neked!

Sziasztook! Szombat van, ami azt jelenti hogy van rész! Reggel akartam kitenni de biosz tzre tanulok. Nagy szomorúságomra nem jött semmi életjelzés múlt hét óta, úgy hogy kicsit elkeseredett vagyok :c
Na mindegy. - Kukorka

50. rész - "Jézus! - Nem, csak én!"

Sziasztook!
Na igen, a rész... Meggyütt, van meg minden, elég hosszú is, de ha bárkinek bármi kérdése felmerül előbb kérje hogy olvassam el újra a részt, mert fejben és a valóságban is, már az 51 és az 52 részt írom. :D Kérésem pedig az lenne, ha akik olvasnak azok légyszi kommenteljetek vagy lent pipálgassatok (komolyan a kritikát is elfogadom, becsszó), mert kicsit olyan érzésem van mintha nem is olvasnának. Ami nem igaz, mert alig 2 hét telt el a 10000 óta és már ugrottunk egy százast és ahogy ma nézem (ami még péntek este van) már közel járunk a 10200-hoz is. Úgy hogy légyszi, csak egy tetszik elég nekem, hogy tudjam vagytok srácok. Ott a rengeteg opció, a komment szekció, pipák és a chat is. Csak ennyit akartam mondani (és kérni), remélem tetszeni fog nektek. - Kukorka

49. rész - Katie...

Nincs nagyon hozzá fűzni valóm. :) - Kukorka (Ui: február 8.-án elértük a 10000 oldal megjelenítést :) ) 

Jev:

- Fogalmam sincs hogy fogom ebből kimagyarázni! – dőlt hátra anya a kanapén. Szőke haját felfogta, de pár tincse keretezte az arcát, amit idegesen csavargatott.

- Nyugi Clare! – mellette ült Ally, aki nem régiben jött vissza valahonnan. – Túl sokat idegeskedsz! – kicsattantam akkor az örömtől (igaz Carter ejtette a szombati program ötletét, de nem baj). Mégis összeszorult a szívem amikor így láttam.

Sorry....

Sziasztok!
Valszeg a rész késni fog, vagy ezen a héten elmarad, mert nincs is kedvem írni, meg időm sem, meg pont most egy órája baszták fel az agyamat (már bocsánat a szóhasználatért). Lényegében sehol sem vagyok a résszel és még valahogy össze kéne szednem a gondolataimat is.
Fuuu, nem tudjátok elképzelni mennyire dühös vagyok... Mindegy nem zaklatok senki sem a problémáimmal.
Szóval majd jövő héten szombaton lesz rész, remélhetőleg hosszabb.

48. rész - He locked a demon

Sziasztok!
Bocsi, hogy többel nem tudok szolgálni, de nincs sok időm írni, ezért csak ennyi sikerült erre hétre, ráadásul mi még mindig dolgozatokat és témazárókat írunk a héten és jövőhéten. Remélem azért tetszeni fog nektek és ne felejtsetek véleményt nyilvánítani.

47. rész - Welcome, welcome

Bonjour minna!
Igyekeztem a résszel, hogy meglegyen, de véleményem szerint összecsapott lett és a hangulatom is rányomta a bélyegét. (Újabban nincs jó kedvem...) De remélem ettől függetlenül tetszeni fog. Ne felejtsetek el véleményt nyilvánítani vagy itt vagy a chatben. Most már a harmadik opció is létezik a részek alján, ha esetleg nincs kedvetek leírni a véleményetek.
Na nem fosom itt a szót inkább megyek lis-ni  valamit. Nagy valószínűséggel a CoHF-et vagy az Útvesztőt. Már megint fosom a szót, jó befogtam!
*becipzározott szájjal integet és mutatja fel hüvelykujját remélve, hogy tetszik a rész*
Puszi: Kukorka

46. rész - Through the fire

Sziasztok!
Csak sikerült összehoznom szombatra de megszenvedtem vele, és beismerem nagyon összecsapott lett (higgyétek el sokszor fogjátok még hallgatni az önkritikáimat, úgyhogy készüljetek fel). De mindegy. Remélem jól telik a hét, és tetszeni fog a rész.
Bye, bye
Kukorka

45. rész - 'Cause I don't hear a sound

Bonjouuuuuur mon ami!
Remélem mindenkinek csodás szombati iskolája volt, mint nekem. (-.-") De nem baj, van rész kivételesen ötletem is van, hogy mi lesz a következőbe. Remélem, hogy jövő hétre sikerül is megírnom. Igaz, hogy csak egy nap hétvégém lesz és dogát írok egész héten, de semmi sem ronthatja el a kedvem. (Mert megvan a stabil 3-asom tesiből attól függetlenül, hogy kettő 1-esem van.) Szóval mindenkinek kitartást a félévi dogákra és vizsgákra. Na nem fosom a szót, jó olvasást!
#JesuisCharlie

44. rész - "Mutasd meg milyen gyilkosnak is születtél..."

Sziiiiasztoook, itt Kukorka!
Hosszú év volt ez nem igaz? :D 2015 első része... Remélem mindenki megtette újévi fogadalmát, és szörnyen nem várja az iskolát (én személyszerint legszívesebben újra beteg lennék, hogy kitoljam a szünetem). Előre szólok, hogy az írás kissé problémás lesz számomra ötödikétől (azaz holnaptól, persze csak akkor ha nem 3.-án teszem fel a részt), mert jön a félév és szeretnék nem megbukni semmiből. (Kivéve a tesit, az nem érdekel.) Igyekszem előre dolgozni, hogy  legyen részetek a hét végére. És ha szerencsém van, akkor ötödikén/hatodikán egy álmom fog valóra válni. Úgyhogy szorítsatok nekem, hogy sikerüljön, én pedig nektek a sikeres félév zárásához.
Na nem is fosom tovább a szót, itt a rész. :)