2015. augusztus 28., péntek

72. rész - This is Halloween

Sziasztok! Ma tudom péntek van, de  holnap nem lesz időm feltenni a részt, így gondoltam korábban teszem fel. Szörnyű, hogy ez lesz a nyár utolsó szombata, de én szerencsére nem itthon töltöm. Igaz megfogok halni az álmosságtól mire haza érünk, és valószínűleg a suliban úgy fogok kinézni mint egy lapáttal agyon baszott zombi (totál Carternek érzem most magam). Ha esetleg valaki szombaton Pesten a Westendben lenne, kiáltsa el magát: Kukorikúúú! :D Na jó senki se tegye, mert az nagyon gáz lenne. De most már figyelek, mert a múltkor is hallottam az Arénában 2 lányt beszélgetni Ally és Conor csodálatosan elbaszott szerelmi száláról... De elég jó összeesküvést hallgattam ki, Katievel és Allyvel kapcsolatban (írjatok fanficet XD). Na jó nem fosom a szót, remélem tetszik a rész. Kellemes utolsó napokat a nyáron, és akik kedden velem együtt szenvedni egy meleg ünneplőben az iskola padokban azoknak átérzem lelki fájdalmát.

Jev:
Őrültek háza volt, pedig alig egy órája tartott a buli. A városházán áramszünet van, mert valaki leverte a biztosítékot azzal, hogy leöntötte a hangszórót. Így most a kezdeti illuminált felnőttek kint buliztak és anya össze-vissza rohangál a városháza és a suli között. (10-15 perc séta tehát nincs olyan messze, de anya minimum 20-szor futva járta meg a távot.)
Anya ránk hagyta a frontot tekintve, hogy Ally sehol sincsen. Valami mindig volt. Valaki telehányta a budit, 3-an rosszul lettek, egy puncsos bár felborult, a melegszendvicsek fele szénné égett. A villám nem akar belém csapni? Oké inkább nem kiabálom ezt el.
A sulin az emeleti részt kihagyva mindenhol díszítést és kajás vagy egyéb szórakozási standok álltak. A zene a suli rádióból szólt, de a tornateremből szóló üvöltés elnyomta így lényegében csak azt hallgattuk. Az udvarra néző ajtó is ki volt nyitva. Egy helikopterről nézve Magic Ville-t mi voltunk a diszkó gömb a közepén.

2015. augusztus 22., szombat

71. rész - Glam with Ally

Sziasztoook! Már korábban ki akartam tenni a részt, csak hát az Ao Haru Ride live actionje magával ragadott. És még a napi YouTube adagomat sem néztem végig, pedig jelen pillanatban 19 videó van, ami 3 percnél nem rövidebb... Nos igen, ma sem lát a világ :D De nem fosom a szót, remélem tetszik a rész, és jó olvasást! :)

Carter:
Reggel amikor lementem Conor még mindig a szobájában aludt. Reggeli szagára sem jött elő pedig baconos-tojást csináltam. Délkor amikor dörömböltem az ajtaján végre kinyitotta. Úgy nézett ki mint akit kétszer átdobtak a mosógépen.
Orra kiporosodva és mögötte a földön mindenhol papírzsepik voltak. A feje piros volt és mindenhol izzadt. Szeme pedig vörös volt. És tüsszögő rohamba kezdett.
- Conor, te megfáztál! – állapítottam meg. Fejét vakargatva elsétált mellettem figyelmen kívül hagyva.
- Dehogy! – válaszolta amikor végre megtámaszkodott a pulton. Szokásosan nyúlt a kávéjához, hogy elkészítse. De vállánál fogva leültettem egy székre. Homlokára tettem a kezem.
- Lángol a fejed! – a szobám felé indultam. – Megkeresem a hőmérőt! – felsiettem és persze azonnal meglett. Mi lett volna ha az ilyeneket nála tártanánk? Elővettem még a szokásos gyógyszereket, amikben reménykedtem hogy még nem jártak le. Szerencsére a fájdalom csillapító az nem, de a többi igen. Legalábbis ami mind Conoré volt. Valóban már 10 éve nem volt beteg. Mire lementem Conor újra a pultnál állt kávéját készítve és egy szelet kenyeret majszolva.

2015. augusztus 21., péntek

Self promo

Sziasztok!

Nem résszel jöttem, hanem valami mással. Csináltam egy másik blogot (több is volt már de azokat vagy abba hagytam/letöröltem de ezt most meg is osztom). Így gondoltam kicsit reklámozom magam itt.

A blog neve A pinch of Mint (egy csipetnyi Menta). Tudom... életem szójátéka. Ez amolyan mindenes blog, amivel egy kicsit bekukkantást nyerhettek az életembe, és a témákba amik után érdeklődöm.
Régebb óta terveztem ezt a blogot, de nem akartam itt megcsinálni. Mert hát ez a blog a sztorinak van fenn tartva.
Hamarosan fel kerül az első bejegyzés is. Remélem bekukkantotok.
Itt a Link: http://a-pinch-of-mint.blogspot.hu/
Ui.: Holnap jön a rész, mint mindig.

2015. augusztus 15., szombat

70. rész - A nap amikor Jevből védelmező lett.

Sziaaasztooook! Wáó, el sem hiszem hogy már a hetvenedik résznél járunk... Jézus és még mennyi van hátra :D csak előre szólok az utunk még nem ért véget, mert ahhoz hogy eljussunk a The Guardians Of Light végéhez a történeti idő szerint el kell jutnunk június 13-hoz... Ami ha rajtam és a szófosásomon múlik valószínűleg a világvégén fog megtörténni... És még szeretném a The Guardians Of Darknesst is megosztani veletek, meg a Demonic Guardiant is. AMi még közel ugyanennyi részből állna XD na de nem baj, remélem tetszeni fog nektek egyenlőre ez a rész. Remélem majd a további 6 milliárd résznél is velem tartotok. Ne felejtsetek véleményt nyilvánítani valahol és találkozunk újra szombaton! ;)

Carter:
Igaz, hogy nem kellett volna aggódnom. De mégis azt tettem. Pedig nem szoktam.
Tekintve hogy a bátyámat elküldtem Kelley után, aki éppen az anyjával tart ide. Ally sincs meg, mi pedig Jevvel itt vagyunk egyedül és ha ezt megneszelik nem húzhatom elő egyik fegyvert sem a zsebemből anélkül, hogy ne buktassam le magunkat. Nincs kedvem még egy költözéshez, kezdünk rekordot dönteni. Már majdnem 3 hónapja itt vagyunk.
Jevvel üldögéltünk csendben a kanapéjukon. Egyikünk se szólalt meg amióta az anyja elment. Csak ültünk egymás mellett ő pedig Allyt hívogatta, míg én Conort bombáztam sms-ekkel. A háttérben pedig az eső kopogó zaja ment.
- Figyi… - szólalt meg hirtelen. – Ne haragudj, hogy meggyanúsítottalak Scottal kapcsolatban! – vakargatta tarkóját és kék szemeit a földre szegezte. – Kicsit féltékeny voltam. Na jó, nagyon féltékeny voltam.

2015. augusztus 8., szombat

69. rész - A nap amikor Ally és Conor először megfáztak (10 év után)

Sziasztook!
Épp most jöttem vissza az Ant-manről és eszembe jutott, lehet hogy ki kéne tenni a részt :D Nem akarom fosni a szót, a cím magáért beszél. Szóval remélem tetszik és kíváncsi vagyok a véleményetekre :) - Kukorka

Ally:
Conor kocsijában ülve, majdnem idegrohamot kaptam. Amikor Clare felhívott, hogy szedjem fel a Scottal való randijáról azt hittem ott szörnyet halok. Végig futott az agyamon, hogy más Scott nevű gyerek is jár a suliba, de amikor kimentem és megláttam Conort még jobban megijedtem.
Ismertem a hírnevét, és Ő mesélt is nekem róla. Tudtam hogy képes szemrebbenés nélkül széttrancsírozni valakit kiskanállal. De nem féltem tőle. És tudtam hogy akár Kelleyéket is megmenthetem tőle.
Viszont kirázott a hideg a nővérétől. Tőle sem féltem, csak a gondolat hogy olyan lehet mint én… Az már rémisztő. Én tudom  kontrollálni… Oké nem annyira, de még nem támadtam rá senkire úgy az elmúlt 8 hónapban. Viszont egy ámokfutó őrző akinek feltett célje lángokban látni a világot, kicsit sem bíztató, nem igaz?

2015. augusztus 1., szombat

68. rész - Egy randi Scottal (vagy nélküle)

Sziasztok... Emlékeztek még amikor Ashley kiakadt a word miatt... Nos én is. Na jó nem igazán a word miatt hanem a rohadt áramszünet miatt. Nagyban írok és tök király lett egy későbbi rész. Aztán elmegy az áram. Az aksinak pont akkor nem szabad a gépben lennie... Szerencse hogy be van állítva az automentés különben elveszett volna az egész. Reasons why my life is a fail -.-"... yay! De ezzel most ne foglalkozzunk, csak élvezzétek a 68. -ik részt! :)

Jev:
Kelleyt anya simán elengedte a Scottal való randira. Nekem azt mondta, hogy jó ha leköti magát, mióta Emilyék kiközösítették. Még az sem volt jó érv, hogy a szülinapja lesz pénteken. Azt mondta, hogy ha haza jön a randiról majd mi itthon meglepjük őt a tortával meg az ajándékokkal.
Még Allyt se tudtam magam mellé állítani, mert ő is mondta hogy az remek ha Kelley randizik.
És így telt el a hét. Én semmivel se tudtam lebeszélni a húgom, ami kiakasztott. De Carter előtt pedig szépen kellett mosolyognom, hogy ne faggatózzon.
Viszont jobb kedvem volt amikor Carter beleegyezett, hogy itt marad. Volt még időnk, mielőtt Kelley