2016. május 29., vasárnap

95. rész - Szalagkorlát

Nos írtam úgy kb egy hétvége alatt másfél részt xd (a 96-ik folyamatban...). Már amennyire sikerült visszarázódni a történetbe, így ha van benne valami hiba nézzétek el nekem, mert nem volt kedvem átnézni :D. A címe... Nos eredetibb nem jött, de mégis csak kell neki egy cím, nem? És wáá gyerekek nagyon nehéz volt írni mert nem volt időm. Vagy tanulni kellett, vagy kiskutyázni... Ha már az utóbbinál tartunk... :) Új bogyót kaptam! ^^ Oké nem bogyó, hanem egy kutya, de akkor is annyira pici és cuki, hogy olyan mint egy bogyó. 3 So-val tudom megfogalmazni. (Haha mangol szóvicc *badamm tss* [mangol=magyar+angol]) So tiny, so fluffy, so precious! Mert annyira aranyooos! És igen most promózni fogom a saját kutyámat (bár lehet az elmúlt 3 évben megtettem az első kutyámmal xd). Nem érdekel ha vki nem szereti az állatokat, akkor is megmutatom ezt az édes lényt a földnek! (Kép 1, Kép 2) A neve Boni és sima németjuhász ^^ Alig pár napja van nálunk de már most imádom és ő is engem :D Aki esetleg nem tudná van egy másik kutyám is Agyar (Chien Numéro 1) (egy kis franciát is kaptok, mert azonis(?) beszélek lol), ő ónémetjuhász, alias hosszú szőrű, nem rövid mint a sima. Nem történt vele semmi, csak szerettünk volna mellé egy kislányt, hogy majd nekem is lehessenek saját baby gombócaim, akiket semmi áron nem vagyok hajlandó eladni (velem fog majd élni kb 10 németjuhász duh!). Szóval ja xd Én igazán happy vagyok, és itt hagyom nektek a manómat is hogy felvidítsam az emberek kedvét egy baba németjuhásszal >//< De azért a részt is olvassátok el, jó? :""D



(btw az első képem róla, és mosolygott :D fotogénebb mint én xd)

Carter:
Hays-szék szívesen átjöttek, de meglepődtek, tekintve, hogy én voltam az aki elküldte őket.
- Nem úgy volt, hogy enyelegni mész a lovagoddal? – érdeklődött Jared, miközben leöltöztek az előszobában.
- Az enyelgése része meg is volt, de kitört náluk a harmadik világháború, amint az uncsija hazaért. – vontam vállat.
- Miért?
- Egy héten van Jevvel a szülinapja, és a barátai megjelentek hajnalok hajnalán az ajtajukban. Utána rátett egy lapáttal, hogy megjelent az uncsija anyja, akit az uncsija szívből gyűlöl és vica versa. – hadartam el. – És valamiért nincs családi perpatvar anélkül, hogy a bátyámról ne tudnék meg valamit.
- Csak nem hivatalosan kiderült, hogy a másik csapatban játszik? – kérdezte a dinka.
- Nem. – sóhajtottam. – Inkább az, hogy Jev uncsija az Conor exe.
- Na neeeem! – hidalt le Emma. – Ilyen véletlen nincs a földön.

2016. május 24., kedd

Na most akkor mi van?

Szóval... Mint a cím is írja... Nos hogy pontos legyek nekem gőzöm sincs hogy mi van?
Utólag is elnézést a vasárnapi kirohanásom miatt, van amikor eléggé elvesztem a fejem :D Oké ez gyakran megtörtént.

De a lényeg, hogy elméletben (legalábbis én így diagnosztizáltam magam), már jól vagyok. Vasárnap óta meg volt a magam mentális leroncsolása ma reggel és a azóta már egy szülinapon is túl vagyok (the more you know XD), de asszem jól vagyok. A kezembe nyomtak egy csomó csokit, meg a rég elveszett gyermekem Pudingot a téglát (igen kajakra van egy téglám, akinek Puding a neve), így már jobb kedvem van.

A részekkel kapcsolatban... Hát ott kezdődik a fingom nincs rész. Szóval amikor Ashley-vel írtam könnyebb volt, mert ha ő nem írt én nyaggattam, ha én nem akkor ő engem. De amióta nem írunk, eléggé nehéz mert lennének emberek akik nyaggatnak, csak nem ezzel.... (a drága nővérem és a húgom elárultak :"D) És hát van nekem egy másik problémám is... Kiszáradtam... Nem mintha az ihletem nem ment volna el már milliószor, de most nagyon a nagy kihagyás miatt. Meg a könyvkiadásos dolgomon is most erősen dolgozok, mert Kukorka a The Guardion-ön még sok már félkész munkát ír....

Szóval annyi haladékot kérek, míg megpróbálom valahogy vissza szívni magam a sztoriba, mert azt se tudom hogy merre hány méter. Amíg megpróbálom ezt addig mindenki visszarázódhat a sztoriba és ígérem lesz Senki emlékei 3 csak még nem tudtam olyan hosszúra megírni amilyenre akartam és azt se tudom kinek a szemszögéből legyen (de már van egy baby Conor-unk előre spoilerezek ^^). Szóval majd valamikor amikor nem lesznek annyira érdekes részek akkor kiteszem, meg több Kimaradt jeleneteket is akarok (csak mivel mindig minden szart beleírok a ti szórakoztatásotokra így nehéz keresni egyet XD).

Tehát megint elnézést, amiért kiborultam vasárnap nem terveztem ennyire genyára a megnyílvánulásomat. De lehet csak kapuzárási pánikom volt (mert már belekerültem abba a korba, hogy fél úton vagyok a klimax és a házasság felé XD oké talán egy évvel idősebb), mert öregszem.

Viszont mint tudjátok én szívesen várom a kommenteket visszajelzéseket. Nem harapok ígérem :3 Lehet borzalmasan ki tudok akadni néha a semmin is, de nagyon cuki vagyok és imádom a szóvicceket! ^^ (Lehet túl erősen próbálkozom? :"DD Igen szerintem is! XD) Higgyétek el nekem, egyetlen kis kommenttel is feldobjátok a napomat sőt az egész hetemet, mert én a legapróbb dolgoknak örülök. Oké kezdek túl nyálas lenni, nem illik a sötét lelkemhez lépjünk is tovább még a végén azt hiszik érzéseim is vannak.

És a legutoljára tartogattam a fő dolgot. Roozy G csak annyit tudok válaszolni hogy köszönöm. Tényleg jól esik, el nem tudom mondani mennyire szomorú voltam ma és erre haza jönni volt a legjobb. Nem könnyű úgy vezetni közel 3 évig egy blogot, egy történetet ami már a lelked része, hogy nem kapsz rá választ. Bár már úgy vagyok vele, hogy nem várom. Ha örömet tudok okozni valakinek azzal ha írok, ha lenyűgözi vagy netalántán megnevettetik a béna vicceim amiket a szereplőimen keresztül közlök, akkor nekem az bőven elég. És nem csak neked, hanem a barátaidnak is köszönöm, hogy olvassátok és tetszik nektek. Eléggé szentimentális és lelki okai vannak (legalábbis pszichológusom állítása szerint), amiért nekem egy ilyen kicsi dolog is a világot jelenti. Én sem akarom abba hagyni a blogot, mert nekem fájna, ha nem írhatnám Ally és Conor, hogy szívja egymás vérét, és Carter és Jev hogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Ha nem lökhetném az embereknek a borzalmas vicceimet, de leginkább ahogyan a világot látom. És az fájna, hogy nem írhatnék nektek. Tudom milyen, amikor egy kedvenc történeted a semmi közepén abba marad, mert én is moly vagyok nyugi :), és mindig megfogadtam magamnak, hogy ilyen nem akarok lenni, szóval most elhatároztam. Hatalmas ötlet börzét fogok tartani, és majd igyekszem írni sokat, hogy visszatérhessek hogy minden héten új rész ^^!

Egy kicsit a végére érzelgőssé váltam, de én ilyen ingadozó személyiség vagyok XD ezért kell szeretni ^^ Szóval majd igyekszem és tényleg vége lesz lassan az évnek, ami azt jelenti csak 3 héten keresztül kell elviselnem azokat a szörnyeket, amiket tanárok csúfolnak mások, aztán kiskutyázok, nyaralok és full lazi lesz az élet XD Remélem már mindenki túl van minden dogán/vizsgán/nehéz időszakon (hüpp hüpp jövőre érettségi :""C), és mindenki happy még ha depi is van ^^

Sziasztoooooook :D és majd igyekszem eskü de most már komolyan >.<

Ui.: Ha valakinek van valami nagyon epic zenéje amit a fenti lejátszási listába kéne tenni az szóljon már, mert nekem csak k-pop számokkal van tele újabban a fejem és azt lehet nem mindenki szereti (bár eddig senki sem panaszkodott a metál zenéim miatt XD) Na már befejeztem itt sem vagyok :D

2016. május 22., vasárnap

94. rész - A (non)alkohol-mámorban

Nem nagyon írtam, és mint láthatjátok egy hónapja nem posztoltam... Nem szeretném abba hagyni a blogot de nem látom nagyon értelmét folytatni 2 év után hogy úgy érzem mintha a falnak írnék. Lehet hogy gonosz vagyok most azzal a pár emberrel akiknek tényleg tetszenek (ha olvassa valaki) a részek és várják az újat... Próbálok írni majd ha lesz időm, de nagyon nincs kedvem... Én csak úgy szeretek írni ha tudom valaki várja, mert tetszik neki, ha pedig nem látom nem nagyon van kedvem folytatni... Szóval ha valaki TÉNYLEG olvassa akkor nem tudom valahogy jelezzen vagy küldje az égi sugárzást mert így semmi kedvem nincs, főleg nem úgy hogy nekem is plusz idő mert az életem közel 3 évének a háromnegyedét ennek a blognak a történetével töltöttem és alakítottam hogy tökéletes legyen. Lehet csak én eresztem itt ki a dühömet mert durva a suli és én meg öregszem és utálom a születésnapom, de az igazságot adtam át....

Jason: (Csak mert Kukorka végre erre várt! ^-^)
Ó hogy Alison Jane Montgomery verjelek a fél halálodra egyszer!
Hogy a picsába dőlhettem be „véletlen”  kártyának? Tudnom kellett volna, hogy hazudik. Már megint. Megígérte ha talál valamit, akkor szólni fog. Most meg ki fog nyírni engem az első adandó alkalommal, mert én is hazudtam neki. Most nem fogom vele közölni rögtön a szakítása és az összetörése után, hogy: Ja amúgy az exed a legjobb haverom és bármikor fel tudom hívni neked!
Mielőtt neki láttam volna annak, hogy feltúrom a várost a fogadott húgom után, még útba ejtettem egy a városhoz nagyon közeli motelt (senki nincs pénze arra, hogy egy fancy hotelbe menjen, mint Cassie).