97. rész - A csali

안녕하세요ㅗㅗㅗ~~~! Ühühühü rossz nap :c oké nem az csak túl dramatizálom XD mindenem fáj, a halálomon vagyok és még a BTS Festát se tudom nézni mert csak hetek múlva jön ki TT-TT De azért gondoltam megírom az elejét a résznek, ami egy kicsikét rövid lett, mert még nem akartam bele tenni a nagy dolgokat. Amúgy ha szerintetek lett egy kicsit is idegesítően tinis Carter akkor szóljatok, mert néha kezdem azt érezni, pedig vki azt mondta hogy nem xd csak nehéz néha fenntartani az erős független nő szerepet, mert én nem vagyok az :"D
Azt nem tudom hogy a jövőhéten lesz-e a rész, mert nyaralni megyek (BCN BABYYY~~), de majd alkotok valamit, mert még nem tudom a wifi helyzetet a szálláson. És majd ha összeszedek egy helyes matadort akkor is szólok nektek xd na mindegy, lehet majd küldök megint helyzetjelentést, mint anno amikor utoljára voltam nyaralni ^^ majd keresek nektek egy Barcelona-i internátust (mondjuk a szememben a Sagrada Familia volt végig, csak ugye a varázs miatt senkinek nem tűnik fel) na nem fosom a szót más így is sok volt belőlem ^^ (egyáltalán van valaki aki elolvassa a hülyeségeimet a részek előtt, mert van amikor én se olvasom el xd)


Carter:

Jevvel vasárnap beszéltünk legközelebb, miután Ally barátnői hazadobtak minket. Letakarítottam a vért a homlokomról és a sebet is sikerült elrejtenem Conor előtt, aki persze lebaszott, mert megtudta hol vagyok.

Viszont azt egyáltalán nem beszéltük meg, hogy mi történt, de éreztem hogy ott volt.

Viszont hétfőn minden a feje tetejére fordult. Alig léptem be a suliba, már állt a sor a terem előtt. Valahogy sikerült utat törnöm, de amikor megláttam a sort a padunk előtt leesett az állam.

És higgyétek nem viccelek, amikor azt mondom, hogy sor állt a pad előtt. Az ajtónál valaki sorszámot osztott. Mindenki kezében valamilyen ajándék zacskó.

Kimaradt jelenetek #3 - Vadásszunk együtt!

Annyeooooong(haseyoo)! Nos mivel nem volt kedvem új részt kitenni (tudom én szemét dög), ezért gondoltam megosztom veletek a kimaradt jelenetek sorozat harmadik szerencsés babáját. XD Ígérem mivel vége lesz a sulinak kaptok majd részeket ^^! Ha holnap nagyon jó kedvemben leszek még a 97ik részt is kiteszem. :D Remélem azért senkinek nem tettem tönkre a szombatát várva a részem XD. Uramisten skacok még csak 2 nap van a suliból! Már azt sem értem minek megyünk? Pff, de a sok stressz meghozta az eredményét, mert Kukorka #stréber módjára kitűnővel fog zárni idén is :P kivéve a tesi mert az 2-es de nem hiszem hogy az építészeten azt szeretnék hogy fussam körbe 3-szor amit építek XD Na nem fosom a szót, remélem tetszeni fog.

ÚÚÚÚ és a nap kérdése. Nektek egyáltalán tetszik ez a sorozat? Mert én akarok többet is hozni, mert időtöltésnek jó. És milyenek legyenek? Legyenek ilyen kis rövidek, vagy inkább hosszabbak (mert még az mindig függőben, amikor Conor és Ally elmentek Nevadába vadászni, és akiknek eddig megmutattam azok azt mondták ha nem teszem ki meglincselnek, szóval? :""D)???

Ui.:bővítettem a zenelejátszási listát, szóval ha valakit érdekel hallgasson bele ^^ rettyintettem bele egy kis kpop-ot, mert kicsit már fárasztott a save yourself is xd és BTS is love BTS is life ha valaki még nem tudná, szóval tessék BTS-t hallgatni mert csak nézz rájuk és ha nem nyáladzol jobban mint bármelyik kutya akkor nem tudom mi van veled XD


(A 95-ik részben miután Jason betört Conorék házába és kirángatta onnan, ezek történtek, míg a rész végében vissza nem kanyarodtunk hozzájuk.)

Conor:

- Az internátust értesítetted már? – kérdeztem Jason-t az út alatt.

- Mikor megkaptam a jelet azonnal szóltam. – bólintott. – De csak úgy a semmiből tűntek elő.

- Gondolod valaki portált nyitott? – javasoltam.

- A boszorkánymesterek mostanában meghúzzák magukat, nem hiszem hogy próbálkoznának. – húzta a száját. – De persze mindig van kivétel…

- Kicsik vagy nagyok?

- Biztos, hogy nagyok. Mid van? – kérdezte a hátamon lévő fegyverekből.

- Kard, puska, tőr és pár por, de nem olyan sok.

- Adj valamit! – megálltam egy percre és átdobtam neki 2 kardot taróstul és pár kést és tőrt, meg persze egy számszeríjat.

Mivel a város szélén volt (szerencsére távol az internátustól) így eléggé megizzadtunk mire odaértünk még az erősítő főzetekkel is.

- Biztos, hogy itt van? – fordultam Jasonhöz. Nagyon halványan éreztem, olyan mintha csak mérföldekre lett volna.

- A térkép szerint igen. – tette el a telefonját.

- Elmentek volna?

- A detektor még mindig pittyeg mint disznó, Conor! Szerinted hol a faszomba lennének? Mérföldekre nincsenek emberek! – felelte fegmán.

- Ellentétben veled én tudok Ankhoz olvasni, te viszont nem. Én meg csak azt érzem, mintha még baromira távol lennének.

- Én is tudom olvasni! – húzta fel az orrát. Látszik, hogy még van benne gyerek bőven. – Csak egy kicsit, de akkor is tudom.

Egy éles visítást hallottunk és egy kisebb farkas alakú démon akart ránk ugorni a fáról. Jason gyorsan kapcsolt és egy nyilat lőtt a lény fejébe, ami még a levegőben porladt szét.

- Ennyi lett volna? – kérdezte Jason. – De akkor hol a többi?

Egy hatalmas üvöltés rázta meg a fél erdőt. Szó szerint remegett a talaj alattunk. Lassan megfordultunk.

- Szerintem benne. – meredtünk a hatalmas démonra. Úgy nézett ki mint Carter egyik animéjében lévő szörny. Olyan zömök volt mint budha és dupla annyira nyálkás, mint bármelyik hal. Olyan volt mint egy csúszó 5 méteres zselatin valami.

- És most? – nézett rám Jason.

- Te futsz jobbra én balra. – jelentettem be. A szörny megint nagyon üvöltött. – Úgy most! – löktem rajta egyet.

Elkezdtünk az ellentétes irányba futni, hátha ezzel csak egyikünket kezdi követni, de nem egészen így történt. Keselyű démonok, ami egy medve méretével voltak egyenlőek, leszálltak az erdőbe és mindkettőnket célba vette egy. Próbáltunk visszatámadni, de minimum 2 ember kell egy ekkora démon legyőzéséhez. Nem elég egy nyíl és pár kés, amik éppen csak megsebesítik.

Felugrottam egy fa ágára és a kardot szorítva vártam a keselyűt, hogy felém repüljön. Viszont annak hirtelen egy nyíl állt a tarkójába, nekem meg el kellett ugornom, hogy az ájuló keselyű ne taroljon le. Ahogy leugrottam le is vágtam a fejét és Jason irányába néztem. Ő még küzdött a sajátjával, de biztos hogy nem ő lőtte ki az enyémet. De ahogy figyeltem, az övének is egy nyíl vetett véget. Viszont az illetőből csak egy fekete pont látszott.

Felkapartam Jason-t és a másik védelmező irányába siettünk. Mire utolértük már a nagy démonra vetette magát. Már méterekről felismertem Őt. Úgy ugrándozott a démon elől, mintha ugrókötelezne.

- Te mi a szaromat csinálsz? – kiáltottam és hozzá siettem.

- Gondoltam kell a segítség! – ugrott fel az egyik fára, de a démon oda kapott így hamar el kellett ugrania onnan.

- Egyszer gyere le onnan, és kibelezlek! – szólt neki Jason.

- Jaj fogd már be! – forgatta meg a szemét. Jason tovább lőtte.

96. rész - Hibrid fájdalom

Should I? Should I? :D Na tegnap elfelejtettem kitenni, mert nagy írás folyamatba jöttem, tehát ha valaki szemfüles a részek fülnél (az a rész ami kész van címmel együtt fent van mindig csak nincs hozzá link), az rájött, hogy már a 98.-ik rész is kész van. Csak annyi lenne a kérdésem, hogy mi legyen a 100-ik rész??? Gondolkoztam hogy a senki emlékei 3 legyen, de akkor bele kell húznom >.<
Akinek valami jó ötlete lenne, az ossza meg, mert őszintén fingom sincs mi legyen a 100ikkal. De ha nem ír senki akkor valószínűleg a senki emlékei 3 lesz, ha addig nem lesz valami jobb ötletem. :D Na de hagylak titeket olvasni. (B.A.P - Warrior megy a fejemben. Legalábbis ez a sor, hogy pontos legyek:하늘아래 그댄 가려지지 않는다...숨어봐도 진실 앞에 무릎 꿇는다 ) (bár ezzel sokat mondtam nektek xdd)

Na az van, hogy ami nagyon spoilerezné a sztorit, azt mindig kihúzom feketével így csak akkor tudjátok megnézni, ha kijelölitek. Tekintve, hogy vannak utalások Allyre és a múltjára, aminek nem feltétlen most kell kiderülnie, de lehet sejteni. És bocsi skacok hogy nem tudom elmagyarázni pontosan az embereket, akik Ally életében részt vettek, mert ez is rejti a titokzatosságukat, mint pédául Jason és Ally közös múltja (bár azt már ellőttem), vagy a másik az Damien és Ally kapcsolata, hogy ki az a Damien már jó pár része. Tudom sok ilyen van, de mindegyik a drámai hatás kedvéért van eddig húzva. Ezért nem derült ki pontosabban Kathrine és Conor kapcsolata.

Jev:

- Csak fuss már az isten szerelmére! – rántottam rajta és felrohantam a dombon. Carter még mindig nem tért magához, csak ernyedten feküdt Nick kezei közt. Rohantunk pár méterig, majd átvettem tőle, de a hátamra kaptam, hogy könnyebben mozoghassunk.